Svečano obilježena 450. obljetnica Kanona iz Kneževih Vinograda (1576.–2026.)/A Hercegszöllősi Kánonok 450. évfordulójának ünnepi megemlékezése (1576–2026)

(A magyar nyelvű szöveg a fotógaléria után olvasható).

Svečano obilježena 450. obljetnica Kanona iz Kneževih Vinograda (1576.–2026.)/A Hercegszöllősi Kánonok 450. évfordulójának ünnepi megemlékezése (1576–2026) U Reformatskoj crkvi u Kneževim Vinogradima u nedjelju, 16. kolovoza 2026. godine, svečanim bogoslužjem obilježena je 450. obljetnica znamenite Sinode u Kneževim Vinogradima, održane 16. i 17. kolovoza 1576. godine, na kojoj su usvojeni tzv. Kanoni iz Kneževih Vinograda, odnosno Članci suglasnosti kršćanskih crkava.

Svečanost je okupila oko 200 vjernika, svećenika i gostiju, a bogoslužje je predvodio Đuro Varga (Varga György), biskup Reformatske kršćanske crkve Mađara u Hrvatskoj, ujedno reformatski župnik u Kneževim Vinogradima. U bogoslužju je sudjelovao veći broj reformatskih svećenika i crkvenih predstavnika iz Hrvatske, Mađarske, Srbije i drugih sredina, čime je ovaj značajan jubilej dobio i međunarodni karakter.

Sjećanje na važan događaj reformacijske povijesti

Sinoda održana u Kneževim Vinogradima 1576. godine pripada važnim događajima povijesti reformacije na području današnje Hrvatske. Na njoj su doneseni Kanoni iz Kneževih Vinograda, crkveno-pravni i teološki dokument kojim je uređen život reformiranih crkvenih zajednica na ovim prostorima.

Kanoni, poznati i pod nazivom Članci suglasnosti kršćanskih crkava, svjedoče o tada već dobro organiziranom crkvenom životu reformiranih kršćana te nastojanju da se jasno urede pitanja nauka, bogoslužja, crkvene discipline, službe propovjednika i odnosa unutar crkvene zajednice.

Obilježavanje 450. obljetnice stoga nije bilo samo prisjećanje na jedan povijesni dokument, nego i podsjećanje na višestoljetnu reformatsku prisutnost u Baranji i na širem području Hrvatske.

Svečano bogoslužje na mađarskom i hrvatskom jeziku

Bogoslužje je započelo pjevanjem 65. psalma, nakon čega je sve nazočne pozdravio Áron Kettős, glavni staratelj Reformatske kršćanske crkve Mađara u Hrvatskoj. Uvodnu molitvu predvodio je biskup Đuro Varga. Prema službenom programu, tijekom bogoslužja pjevani su tradicionalni psalmi i reformatske pjesme, među kojima i pjesma Mihaela Starina (Mihálya Sztáraija) Hálaadásunkban rólad emlékezünk („U zahvalnosti Tebe se sjećamo“) .

Svečanu propovijed na mađarskom jeziku održao je Béla Bán, senior Bačko-kiškunskog seniorata Reformatske crkve u Mađarskoj, na temelju biblijskog teksta iz Prve knjige Ljetopisa 17,6.

Propovijed odnosno biblijsku poruku na hrvatskom jeziku, na temelju riječi Psalma 27,1, održao je dr. sc. Jasmin Milić, biskup Protestantske reformirane kršćanske crkve u Hrvatskoj.

Središnji dio bogoslužja bila je i Večera Gospodnja, koju je prema reformatskom obredu predvodio Attila Kettős, senior Slavonskog seniorata i župnik u Laslovu.

Svojim pjevanjem svečano bogoslužje dodatno je uveličala Anna Pinkert iz Suze.

Pozdravi crkvenih i kulturnih predstavnika

Nakon središnjeg bogoslužnog dijela okupljenima su se prigodnim riječima obratili brojni crkveni i društveni predstavnici.

Među njima su bili biskup Elemér Botos iz Reformatske kršćanske crkve u Srbiji; dr. Boáz Kis, pravni savjetnik Reformatske kršćanske crkve Mađara u Hrvatskoj; Mihály Daruka, predstavnik Mađarskog muzeja doživljaja povijesti tiskarstva (Magyar Nyomdaipar-történeti Élménymózeum); Péter László Tóth, umirovljeni biskup Mađarske reformirane crkve u Americi; Lenke Nagy, predstavnica Mađarskog pučkog sveučilišnog kolegija (Magyar Népfőiskolai Collégium) te Dániel Szabó, predstavnik Prezbiterskog saveza (Presbiteri Szövetség).

Svečanom bogoslužju nazočili su i predstavnici političkog i diplomatskog života. Među njima je bio Róbert Jankovics, zastupnik mađarske nacionalne manjine u Hrvatskom saboru i predsjednik Mandatno-imunitetnog povjerenstva Hrvatskoga sabora, kao i János Magdó, generalni konzul Mađarske u Osijeku. Njihova nazočnost dodatno je istaknula važnost obilježavanja 450. obljetnice Sinode i Kanona iz Kneževih Vinograda, ne samo za reformatske crkve nego i za očuvanje povijesne i kulturne baštine mađarske zajednice u Hrvatskoj.

Završnu riječ uputio je biskup Đuro Varga, koji je potom podijelio završni blagoslov. Svečanost je zaključena pjevanjem 90. psalma i mađarske himne.

Zajedništvo nakon bogoslužja

Nakon bogoslužja domaćini su za sve nazočne priredili prigodni domjenak i zajedničko druženje u dvorani Doma kulture u Kneževim Vinogradima, čime je obilježavanje velikog jubileja nastavljeno u ozračju zajedništva i susreta gostiju iz različitih crkava i zemalja.

Obilježavanje 450. obljetnice Sinode i Kanona iz Kneževih Vinograda još je jednom podsjetilo na iznimno bogatu reformacijsku baštinu Baranje, koja je tijekom 16. stoljeća bila jedno od važnih središta širenja reformacije na ovim prostorima.

Četiri i pol stoljeća nakon povijesne Sinode, okupljanje u istoj sredini bilo je istodobno pogled u prošlost i svjedočanstvo da reformatska tradicija, vjera i crkveni život na ovim prostorima i dalje žive. Upravo zato jubilej Kanona iz Kneževih Vinograda nadilazi granice jedne lokalne crkvene zajednice: on pripada široj povijesti protestantizma i reformacije u Hrvatskoj i srednjoj Europi.

Foto galerija:

Vidi i ovo: Kanoni iz Kneževih Vinograda – kako su reformatski kršćani u Baranji uredili Crkvu prije 450 godina

A Hercegszöllősi Kánonok 450. évfordulójának ünnepi megemlékezése (1576–2026)

Megemlékeztek a hercegszöllősi zsinat 450. évfordulójáról, amelyet 1576. augusztus 16-án és 17-én tartottak, és amelyen elfogadták az úgynevezett Hercegszöllősi Kánonokat, vagyis A keresztyén egyházak egyetértésének cikkelyeit.

Az ünnepségen mintegy 200 hívő, lelkipásztor és vendég vett részt. Az istentiszteletet Varga György, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház püspöke, egyben a hercegszöllősi református gyülekezet lelkipásztora vezette. Az istentiszteleten számos református lelkipásztor és egyházi képviselő vett részt Horvátországból, Magyarországról, Szerbiából és más területekről, így e jelentős jubileum nemzetközi jelleget is kapott.

Megemlékezés a reformáció történetének jelentős eseményéről

Az 1576-ban Hercegszöllősön megtartott zsinat a mai Horvátország területén kibontakozó reformáció történetének egyik fontos eseménye. Ezen fogadták el a Hercegszöllősi Kánonokat, azt az egyházjogi és teológiai dokumentumot, amely szabályozta az e vidéken élő református egyházi közösségek életét.

A Keresztyén egyházak egyetértésének cikkelyei néven is ismert kánonok tanúsítják a református keresztyének már akkor jól szervezett egyházi életét, valamint azt a törekvést, hogy világosan szabályozzák a tanítás, az istentisztelet, az egyházfegyelem, az igehirdetői szolgálat és az egyházi közösségen belüli kapcsolatok kérdéseit.

A 450. évforduló megünneplése ezért nem csupán egy történelmi dokumentumra való emlékezés volt, hanem egyben emlékeztetett a reformátusság több évszázados jelenlétére Baranyában és Horvátország tágabb térségében.

Ünnepi istentisztelet magyar és horvát nyelven

Az istentisztelet a 65. zsoltár éneklésével kezdődött, majd Kettős Áron, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház főgondnoka köszöntötte a jelenlévőket. A bevezető imádságot Varga György püspök mondta. A hivatalos program szerint az istentisztelet során hagyományos zsoltárok és református énekek hangzottak el, köztük Sztárai Mihály „Hálaadásunkban rólad emlékezünk” című éneke.

Az ünnepi igehirdetést magyar nyelven Bán Béla, a Magyarországi Református Egyház Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyéjének esperese tartotta A krónikák első könyve 17,6 alapján.

Bán Béla igehirdetése – YouTube

A horvát nyelvű igehirdetést, illetve bibliai üzenetet dr. Jasmin Milić, a Horvátországi Protestáns Református Keresztyén Egyház püspöke tartotta a 27. zsoltár 1. verse alapján.

Jasmin Milić püspök igehirdetése – YouTube

Az istentisztelet központi része volt az úrvacsorai közösség, amelyet református rendtartás szerint Kettős Attila, a Szlavóniai Református Egyházmegye esperese és a szentlászlói gyülekezet lelkipásztora vezetett.

Az ünnepi istentiszteletet énekével Pinkert Anna, csúzai énekes tette még ünnepélyesebbé.

Egyházi, kulturális és közéleti képviselők köszöntései

Az istentisztelet központi részét követően számos egyházi és társadalmi képviselő mondott köszöntőt az egybegyűlteknek.

Közöttük volt Botos Elemér, a szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke; dr. Kis Boáz, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház jogtanácsosa; Daruka Mihály, a Magyar Nyomdaipar-történeti Élménymúzeum képviselője; Tóth Péter László, az Amerikai Magyar Református Egyház nyugalmazott püspöke; Nagy Lenke, a Magyar Népfőiskolai Collégium képviselője, valamint Szabó Dániel, a Presbiteri Szövetség képviselője.

Az ünnepi istentiszteleten a politikai és diplomáciai élet képviselői is jelen voltak. Részt vett Jankovics Róbert, a horvátországi magyar nemzeti kisebbség képviselője a Horvát Országgyűlésben és a parlament Mandátum- és Mentelmi Bizottságának elnöke, valamint Magdó János, Magyarország eszéki főkonzulja. Jelenlétük is hangsúlyozta a hercegszöllősi zsinat és a Hercegszöllősi Kánonok 450. évfordulójának jelentőségét, nemcsak a református egyházak, hanem a horvátországi magyarság történelmi és kulturális örökségének megőrzése szempontjából is.

A záró köszöntőt Varga György püspök mondta, majd ő adta az ünnepi istentiszteletet lezáró áldást. Az alkalom a 90. zsoltár és a magyar Himnusz eléneklésével ért véget.

Közösség az istentisztelet után

Az istentiszteletet követően a házigazdák szeretetvendégséggel és közös együttléttel várták a résztvevőket a hercegszöllősi kultúrotthonban. A nagy jubileum megünneplése így a különböző egyházakból és országokból érkezett vendégek testvéri találkozásának és közösségének jegyében folytatódott.

A hercegszöllősi zsinat és a Hercegszöllősi Kánonok 450. évfordulójának megünneplése ismét ráirányította a figyelmet Baranya rendkívül gazdag reformációs örökségére, hiszen ez a vidék a 16. században a reformáció terjedésének egyik fontos központja volt e térségben.

Négy és fél évszázaddal a történelmi zsinat után az ugyanazon a helyen megtartott találkozás egyszerre jelentett visszatekintést a múltba és tanúságtételt arról, hogy a református hagyomány, a hit és az egyházi élet ezen a vidéken ma is él. Éppen ezért a Hercegszöllősi Kánonok jubileuma túlmutat egyetlen helyi gyülekezet határain: Horvátország és Közép-Európa protestáns és reformációs történelmének közös örökségéhez tartozik.